Magyar szerkezettár

ó/vagy

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ vagy

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

vagy

I. ksz <mellérendelő viszonyú tagmondatoknak v. m-részeknek a kapcsolására.>

1. (páros v. többszörös haszn-ban is ) <két v. több dolog közötti választás lehetőségének v. szükségességének kif-ére (röv.: v.).> hétfőn vagy kedden jössz el? | <találgató kérdések bevezetésére.> hol lehet? otthon? vagy moziban? vagy hol? | <annak kif-ére, hogy harmadik lehetőség nincs.> vagy fizesd ki, vagy add vissza. | ▸ most vagy soha! | (msz-ként) ▸ vagy, vagy!

2. <meghatározás bizonytalan, pontatlan voltának kif-ére.> egyszer vagy kétszer láttam. | <kérdő névm v. kérdő hsz előtt annak kif-ére, hogy a megelőző fogalom jelölése pontatlan.> tegnapelőtt vagy mikor történt.

3. <helyesbítés bevezetésére:> vagyis, pontosabban. a várostól délre, vagy inkább délkeletre. | ▸ vagy nem, vagy ne induljunk! vagy nem, várjunk még.

4. <azonos v. rokon értelmű szók közt:> más szóval, más néven. kémia vagy vegytan.

5. <olyan kérdés bevezetésére, amellyel a beszélő előbbi megnyilatkozásának helyességéről kíván meggyőződni, ill. mást meggyőzni.> már egy órája itt vagyunk. vagy nem?

6. ▸ vagy úgy!?

7. <megengedő m-ban:> akár ..., akár ... közel van vagy messze az a ház, én megkeresem. | ▸ ide vagy oda néhány forint ide vagy oda, nem számít!

II. hsz nép v. biz körülbelül. van vagy húsz kiló. | legkevesebb, legalább. már vagy tízszer kerestelek. | (ha többről nem lehet is szó,) legalább ... vagy egyszer már elmehetnénk oda is.

[←a(z) vagy(on) ‘van’, ill. vagy(on az) ]

____________________

úgy

I. mut hsz; (kf: nép: ~abbul v. ritk: ~abban )

1. olyan módon. ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel; ▸ ha te úgy, én is úgy | ▸ nem úgy éva jól tanul, nem úgy a húga. | ▸ úgy , mint úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám ).

2. olyan állapotban. szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt. | ▸ úgy van | ▸ van úgy, hogy | ▸ úgy van, hogy úgy volt, hogy ma indulunk. | ▸ úgy van valamivel, hogy mint ahogyan | <helyeslés kif-ére.> ▸ úgy van biz: úgy is van | <történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb. úgy történt, ment végbe, hogy ...

3. ▸ így úgy

4. olyan minőségben. most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.

5. olyan nagyon, annyira. úgy fáj a lába, hogy alig tud járni. | <felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben. úgy örülök! | <fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok. nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen! | ▸ úgyabbul ritk: úgyabban rosszul jártam, de ő még úgyabbul.

6. akkor. kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy jó, ha friss. | <feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor. ha ön mondja, úgy én is elhiszem.

7. <nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában. úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!

8. <érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t). úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...; ▸ úgy látszik ▸ ha úgy tetszik ▸ hogy úgy mondjam

9. ▸ úgy sincs ne menj, ha úgy sincs kedved.

II. hsz

1. körülbelül. úgy öt óra tájban.

2. <mód- v. állapothat kiemelésére.> az a jó, amikor úgy szép csendesen esik az eső.

3. <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.> futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.

4. ▸ csak úgy nem akart semmit, csak úgy bejött.

5. ▸ csak úgy csak úgy rázta a zokogás.

III. msz

1. <helyeslés kif-ére:> úgy van. ▸ úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod

2. nép | ▸ úgy ám úgy bizony két fiam van, úgy ám! | ▸ úgy ám, de [hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!

3. néha gúny | <rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban? úgy? azt hiszed? | ▸ vagy úgy ja úgy?!

4. gúny <megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog! úgy! tehát félrevezettél!

[ fgr tőből]

____________________

ja¹

msz biz

1. <félreértés után a megértés jelzésére:> most már értem! ja, itt?

2. <beszéd közben felötlő gondolat jelzésére.> eljössz? ja te elutazol!

3. ▸ na no ja

4. biz igen.

[ ném ]

ja²

isz

<ellentétes v. fölényes magyarázat élén:> hja, bizony! ja, édesem, ezt illik tudni.

[↔hja ]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4